Az
Új magyar etimológiai szótár
munkálatairól
Gerstner Károly
MTA Nyelvtudományi Intézet
Szótári Osztály
Az előzmények
1. Közvetett előzmény:
A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára
2. Közvetlen előzmény:
Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen
A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára (TESz.). Főszerk.: Benkő Loránd.
Szerk.: Kiss Lajos, Kubínyi László, Papp László.
1. 1967; 2. 1970; 3. 1976. – 4. (Mutató) 1984. – 3380 lap; 14 722 fő- és alcímszó
Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng.). Főszerk.: Benkő Loránd.
Szerk.: Gerstner Károly, S. Hámori Antónia, Zaicz Gábor
1. 1993. 2. 1995. – 3. (Register) 1997. – 1683 lap; 14 052 fő- és alcímszó
Címszóállomány
Az EWUng.-ból teljesen kimaradt TESz.-címszók:
alligátor, arrogáns, bagrena ’akácfa’ (< szb-hv), bertáfol ’bámul; ácsorog’
(? < ném), csobak ’száraz fagörcs; tuskó’ (?), dalma ’káposztatöltelék’ (<
oszm.), dekadencia, égöv, ekrazit ’robbanóanyag’, gobonca ’rétesféle sült
tészta’ (< szln és szb-hv) stb.
TESz.-címszók az EWUng-szócikkek más részében:
alagya → elégia, csabukkol ’kószál’ → csámborodik (csámborog), arszlán
’hős; divatfi’ → oroszlán, degesz ’duzzadt; gyomor’ → dagad, deltoid →
delta stb.
Új címszók az EWUng.-ban:
diszkó, fater, fólia, kamion, kégli, mószerol; gyász- (-eset, -fátyol, -hír),
név- (-jegyzék, -nap, -sor) stb.
Szótörténet
TESz.
bádog: 1329: „De vno Curru stanny quod
uuolgo Badak . . . dicitur” (OklSz.); 1395
k.: bodok (BesztSzj. 727–8.) ; 1405 k .:
badog (SchlSzj. 1292.); 1416 u./1450 k.:
badoc (BécsiK. 123); 1490 k.: badago sz.
(Ábel-Szj. 215b); 1519: batok (JordK.
182); 1604: Batog (MA. Subsilles a.);
1688: Báldok (HOklSzj. 11); 1695/1751:
báldogokkal gr. (Haller: HHist. 3: 256:
NySz.); 1698: baldogh (HOklSzj. 11);
1742: Bágyoggal gr. (Kovács J . : Krónika
1: F4b: NSz.); 1818: badug, badik
(HOklSzj. 11); 1831: bádik (HOklSzj. 11);
– bádig (MTsz.); bágyok (ÚMTsz.);
báldag (Nyatl.).
EWUng.
Etimológiai minősítések
TESz.: német, bajor-osztrák, felnémet, hazai német, erdélyi szász, bécsi német
(eredetű)
vagyis: helytálló, ám széttagolt (al)kategóriák
EWUng.: Lehnw aus dem Dt (B-Östr)/(Wien)/(Sieb)
’Német (bajor-osztrák/bécsi német/erdélyi szász) jövevényszó.’
vagyis: átfogóbb, jobban lehatárolt főkategóriák, ezeken belüli szűkítés
TESz.
EWUng.
TESz.
EWUng.
Új magyar etimológiai szótár (ÚESz.)
• Kb. 15 000 fő- és alcímszó
• Irányadó források: TESz., EWUng., ÉKsz.2, Nszt., MTSz.,
MNSz.
• Új címszók:
• agrárium, agy1, agy2, allergia, bébiszitter, blog, blogger,
diszkont, fájl, fitnesz, internet, klikkel, klón, lobbizik, link2,
mobil, pizza, sztori, szponzor stb.
• Új jelentés:
• egér, gáz, háló, tűzfal, vírus
• Új származék:
• csatolmány, gazdi, nyomtató (mint eszköz)
ÚESz.
ÚESz.
ÚESz.
ÚESz.
ÚESz.
Róna-Tas András – †Berta Árpád:
West Old Turkic (WOT.), 2011
• börtön F: 1261 berten; u1380 Bertyn; 1621 Bxrtxn; 1802
börtöny B: 1. 1261 'Henker; Kerkermeister'; 2. 1779 'Kerker'
#; 3. 1862 'Kerkerstrafe‘ # ● Unbek Urspr ◉ Bed 2 bzw 3 sind
durch Verselbständigung aus den folgen-den Kompos
entstanden: börtönház 'Haus des Kerkermeisters, worin einst
auch die Gefangenen verwahrt wurden' (1675) bzw
börtönbüntetés 'Kerkerstrafe' (1844: NSz). — Herleitung aus
dem Dt ist kaum wahrsch ● EtSz; MSzav 29; TESz; UElSk
142
• *berten ← WOT *bärtän | EOT *bärtin < bärt- ‘to hurt, injure
(without breaking the skin)’ {with suff -Xn}
• *bärtän ‘the man who maims, trunctates’
WOT.
• bükk F: 1086 bik zadu ON (DHA 239); 1138/ ? Bucu PN
(MNy 32: 56); 1193 bigfa; 1208/ Buceurem ON (OklSz);
1221/ Bice ON; 1655 bükk B: 1. 1086 'Buchenwald' (↑) ; 2.
1193 'Buche' # A: ~ös 1291 ON ● Wahrsch Lehnw, EntlSpr
aber unbek ◉ Die Buche ist westlich der Linie Königsberg
(Kaliningrad)—Donaudelta verbreitet, so konnte sie das
Ungartum erst um die Z der Landnahme kennenlernen. — Die
bisherigen Erklärungen sind nicht überzeugend. ● EtSz; Nyr
62: 25; NyK 49: 283; KSzlJsz 805; TESz
• *bik ← WOT *bik < *bük | EOT bük (< bik) ‘beech; forest;
thicket’
WOT.
• bűn F: E12. Jh/ bunet; A13. Jh/ bynut; M13. Jh/ byuntelen A;
u1512 bOnet
• B: 1. El2. Jh/ 'Sünde' #; 2. 1582 'Gesetzesbruch' #; 3. 1583
'Fehler, Mangel' (SzT) ● Unbek Urspr ◉ Die frühere Lautform
dürfte biün gewesen sein. — Herleitung aus dem Atürk ist
kaum wahrsch ● TESz; ÁrpSzöv 121; MNy 77: 86; HBEl 161
• *bü:n ← WOT *bü:n| EOT mü:n ‘defect, fault’ < PT *bü:n,
MT *bü:n ‘id.’
WOT.
• csak F: n1372/ czak; 1515 cag; 1545 Cahak; 1555 chya; 1567 cek; ma
csëk, szak (ÚMTsz), sak B: Adv 1. n1372/ 'nur; allein (auch als
Verstärkung)' #; 2. u1512 'kaum'; 3. u1512 'wenigstens'; 4. 1527 'mal (zur
Aufmunterung)‘ #; 5. 1527 'wenn nur'; 6. 1554 'doch' #; 7. 1582 'überhaupt'
#; 8. 1585 'erst' # (Cal 667) | Konj n1372/ 'aber‘ ● Unbek Urspr ◉ Das
Weglassen des ausl k könnte in übereilter Rede statt-gefunden haben. Das
urspr einschränkende Adv erhielt in einfachen Sätzen einen verstärkenden,
steigernden, optativen Sinn. In zusammengesetzten Sätzen wurde es zur
Konj, zunächst von einschränkender, sodann von adversativer und optativer
Funktion. — Beziehung zu →isa ist ungekl ● TESz
• *čåk < *čak ← WOT *čak | EOT *čak ‘just, exactly, precisely’
• tör. * čak ‘just that time; measure; the very time, that and not the other’
Lehetséges új, illetve módosított etimológiák:
agg, ó, király, séd, kút
HB. feze
seb, sebes
nincs

A NYTI-ben készülő új történeti-etimológiai szótár munkálatairól